Zenei élet

A gyülekezet zenei életének története

„A gyülekezet életének első évtizedében a közös énekeket hegedűkísérettel énekelték. Harmóniumot 1908-ban vásároltak. 1910-ben megalakult az énekkar. Több százra tehető azoknak az énekeseknek száma, akik az eltelt 90 esztendő alatt szolgáltak az énekkarban.

Az első karmester Csopják Énók (1890-1918?) testvér volt. Énekeseink 1911-ben résztvettek a budapesti összevont baptista énekkar ének-zene ünnepélyén. Ezen az alkalmon Csopják Attila testvér hírdette az igét, Csopják Énók és Fridrich József testvér hegedű kettőst játszott, Fodor János testvér basszus szólót énekelt.

1912-ben ő volt az a karmester, aki egy 9 éves kisleányt az énekkarba hívott. Ez a kisleány, a későbbi szólista Tóth Gyuláné (Lica néni) volt, ki élete végéig tagja maradt az énekkarnak.

Csopják Énók testvér az első világháborúban meghalt. Az énekkar vezetését Csopják Kornél vette át, majd Szász István ill. Steiner István testvér szolgáltak az énekkar élén.

Tomi István testvér a következő karvezető. Ő nemcsak karvezető volt, munkássága énekgyűjtésre is kiterjedt. 1922-ben adta ki az „ÉGI HANGOK „ című kispesti énekgyűjteményt. A kottázást Tóth Gábor és Dirner Béla testvérek végezték.

Hortulányi Gedeon, majd Héthalmi Károly testvér szolgálata következett.

Héthalmi testvér alapos, szakszerű munkája eredményeként a kispesti gyülekezet a baptista közösség egyik zenei központjává vált. Zenei szaklapot szerkesztett „AEOLHÁRFA „ cím alatt. Női- férfi- vegyeskari művekkel gazdagította az énekkar anyagát.

Héthalmi Károly (1908-1995) testvértől Hortulányi (Csopják) Gedeon testvér vette át az énekkar irányítását. Szolgálatát több mint 3 évtizeden át végezte. Testvérünk a kispesti énekkar színvonalát magasra emelte. Karmesteri munkássága idején elsőként énekelt baptista énekkar a nagymesterek Bach, Handel, Haydn, Mendelssohn műveiből. Nem egy oratóriumot teljes egészében előadtak zongorakísérettel. Ezt a nehéz feladatot Harsányi Kamilla testvérnő végezte.

Sok munkát végzett az ország baptista énekkari fejlesztésében, karmesterek képzésében és a második világháború után a Teológiai Szeminárium tanáraként sok fiatal predicator négy év alatt tőle sajátította el a gyülekezeti harmóniumjátékot. Amire a később egyre néptelenedő, sok harmónistát nélkülöző vidéki gyülekezetekben fokozódott a szükség.

Hortulányi Gedeon testvér több hangszeren játszott. Kiváló zongorista volt. Rendkívüli érzékkel látta el a gyülekezet harmonista szolgálatát is. Elmondhatjuk, hogy működése a gyülekezet nyitott kincstára volt. „PESSIMUS” aláírással több szerzeménnyel ajándékozta meg az énekkart. Legjelentősebb műve „MÓZES” című oratóriuma.

Hortulányi Gedeon testvér halála után Harsányi Attila testvér lett az énekkar vezetője. Istentől kapott kivételes tehetsége példamutató hűséggel párosult. Az ő vezetésével tanulta meg a gyülekezet az új kiadású „HIT HANGJAI” énekeit.

Az énekkart egységes hangzású, az új énekek iránt fogékony énekkarrá formálta. Kispesti gyülekezeti munkássága mellett jelentős részt vállalt az országos zenei életben is.

Harsányi Attila testvért Lukács Mária testvérnő szolgálata követte. A estvérnő énektanári és karvezetői képesítéssel rendelkezik.

Az időközben kiadott új énekeskönyvek új énekeit, melyek az addig énekelt énekektől más stílust képviseltek, nagy szakértelemmel, és rendkívüli pedagógiai érzékkel fogadtatta el, ill. szerettette meg.

Lukács Mária testvérnőtől Ifj. Kovács Pál testvér vette át az énekkar irányítását, aki ezt a szolgálatot napjainkban is végzi.

Eddig csak az énekkar vezetőit említettük. Emlékezzünk az énekesekre is. Több száz azoknak az énekeseknek a száma, akik istentől nyert tehetségükkel örömmel szolgáltak az énekkarban.

Külön szólnunk kell a Tóth házaspárról. Gyula bácsiról és Lica néniről. Gyula bácsi telt basszus hangjára, szólóénekeire még sokan emlékeznek. Lica nénit hosszú élettel ajándékozta meg Teremtője. 1912- ben lett az énekkar tagja, és több mint 80 éven keresztül szolgált megszakítás nélkül példamutatóan az énekkarban. Neve összeforrott a kispesti baptista énekkarral. Énekesek jöttek-mentek, Lica néni maradt! Mint szólóénekes is szép szolgálatot végzett. Több szerzőnk írt részére énekeket. Így Udvarnoki András, Hortulányi Gedeon, Héthalmi Károly testvérek.

Gyülekezetünkben az énekkar mellett zenekarok is működtek. Elmondhatjuk, hogy az Istentiszteleteken már az első időktől kezdve hangszeres szolgálatok hangzottak el.

A 20-as, 30-as években működött egy pengetős zenekar, melynek 24 tagja volt. A zenekart Bartha Ferenc testvér vezette.

Vonószenekara már az első világháború előtt is volt gyülekezetünknek. Vezetője Csopják Énók és Csopják Kornél testvérek voltak.

A 30-as években gyermekzenekar alakult. A kis zenészeket Hortulányi Gedeon testvér tanította. Később Kovács István testvér lett a zenekar vezetője. Testvérünk maga is kiváló hegedűjátékos volt.

Bartha Ferenc testvér szimfónikus zenekart alapitott. Tőle a zenekar vezetését Hortulányi Gedeon testvér vette át 1941-ben. Ezt a szolgálatot az énekkar vezetése mellett egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig végezte.

Hortulányi testvér halála után kamarazenekar alakult, majd vonósnégyes szolgált. A munkát a felejthetetlenül szép hangon hegedülő Harsányi Attila testvér irányította.

A kamarazenei szolgálatok a mai gyülekezeti életben is jelentős helyet foglalnak el.

A gyülekezet régi vágya teljesült 1972 novemberében. Beharka Pál orgonista testvérünk tervei alapján megépült az orgona, melynek karzata már az 1942-beli belső tér átalakításakor elkészült. Az orgonaépítés szervezési feladatait Harsányi Attila testvér végezte példás szorgalommal.

A gyülekezet orgonistái voltak: Klement József, Lukács Mária, Nagy Lajos, Kocsis Sándor, Kroó Győző, Kroó Kornélia, Barta Tünde testvérek.

Hálát adunk Istenünknek hogy gyülekezetünkben az énekkar mellett férfikar is szolgált. Már a 30-as években is működött férfikar Gulyás Ernő testvér vezetésével. A következő férfikar 1947-ben alakult. Udvarnoki Béla lelkipásztor testvér Harsányi Ferenc testvért kérte fel a férfikar megalapítására. Harsányi Ferenc testvér több mint negyven éven át végezte hűségesen szolgálatát a férfikar élén.

Testvérünk szolgált a zenekar hegedűseként, ha kellett, mint helyettes karmester az énekkart, és a zenekart is dirigálta. Később a jó zenei ízlésű prédikátor, Udvarnoki András ösztönözte a férfikart tevékenységre. Ő látta jónak a Központi Énekkar megalapítását 1957-ben. A kórus nem csak Magyarországon, hanem több nyugat-európai államban is turnézott. Ma már el sem képzelhető olyan gyülekezeti ünneplés – főleg a fővárosban, a mostani, kispesti centenáriumot is beleértve, – ahol ne működne közre a Központi Énekkar. Létesítésére már 1920-ban gondoltak, de a felvetés „megtört a passzív ellenálláson”, – írja Bányai Jenő, a Központi Énekkar első karmestere. Udvarnoki András ösztönzése is fölkeltette az Állami Egyházügyi Hivatal gyanakvását, aztán meg is találták az útját-módját annak, hogy a kispesti prédikátor „önként visszavonuljon”, lehetőleg fájdalmas keserűséggel.

Meg kell említeni a női kar szolgálatait is. Vezetői voltak: Tomi József, Héthalmi Károly, Hortulányi Gedeon és Klement József testvérek.

Szinte mindegyik előbb említett korszak idején gyermek énekkar is működött.