A reformáció harmadik útja
Pápa – A reformáció 500. évfordulója alkalmából a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet szervezésében Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a budapesti Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető docense tartott előadást „A reformáció harmadik útja – A baptisták eredete, története és hitvallása” – címmel 2017. május 16-án Pápán, az Immánuel Közösségi Házban.
A megjelenteket Boncz Zoltán, a pápai gyülekezet lelkipásztora köszöntötte, majd átadta a szót Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténésznek, aki előadásában többek között a következőket mondta:
– Míg a reformáció lutheri ága a protestáló fejedelmek védelme állá került, a kálvini irányzat pedig a városi polgárság rétegei között terjedt el, addig az anabaptistának (keresztségmegújítóknak) is nevezett népi reformáció, – Európában kevésbé ismert, de világszerte jelentős hatású evangéliumi mozgalom – viselte el a legnagyobb üldöztetéseket.
– Képviselői távozni kényszerültek a kontinensről, viszont a 19. század közepétől a baptista világmozgalom második nagy hulláma hazánkban is meghonosodott, és ma már Amerikában és világszerte a legjelentősebb protestáns ággá fejlődött. Híveinek száma családjaikkal együtt száztíz millió körül van. Hazánkban körülbelül húszezer főre tehető a baptisták száma, vonzáskörzetükbe pedig mintegy ötvenezren tartozhatnak – tudtuk meg a korábban tizenkét évig az egyház elnökeként szolgáló baptista lelkésztől.
– A baptista mozgalom nevében hordozza sajátosságát, a többi népegyháztól eltérő hitvallási formáját, hogy híveit önként vállalt hitvallás nyomán felnőttként, bemerítkezéssel kereszteli meg. Tehát nem csecsemőkorban történik a keresztség, hanem tudatosan, meggyőződéssel. Lényegében csak ebben tér el a kálvini irányzattól – jegyezte meg az előadó.
Hozzátette, a baptista egyház szerkezetében nem hierarchikus rendszerű, minden gyülekezet önálló, autonóm közösség, laza kapcsolat köti össze a helyi gyülekezeteket egymással.
Szerző: Laskovics Márió
Forrás: Veszprém Megyei Napló