Home > Nincs kategorizálva > ANA-BAPTISTA / HABÁN HITELŐDÖKRE EMLÉKEZTÜNK

ANA-BAPTISTA / HABÁN HITELŐDÖKRE EMLÉKEZTÜNK NESZMÉLYEN
A reformáció 500 éves évfordulójához közeledve missziói- és egyháztörténeti ismeretterjesztés, valamint evangelizációs célzattal Ana-Baptista/Habán Emléknapok szervezésére került sor 2015. október 23 – 25. között, a Duna partján található ősi településen, Neszmélyen. A rendezvényen különös hangsúlyt kapott a reformáció harmadik ágaként hazánkban is megjelenő anabaptista mozgalom története és máig ható szellemi öröksége.
A nem titkoltan hagyományteremtő célzattal megszervezett találkozó helyszíne a Neszmélyi Baptista Imaház, valamint a vele szomszédos, az Ana-Baptista Udvarházak működését bemutató Rétespajta és Apartmanház volt.

2015. október 13-án, pénteken délelőtt, a “Habán Emléknapok” ideje alatt skanzenként működő Rétespajta és Apartmanház főbejáratánál élőzene és Szilágyi Sándor helyi lelkipásztor testvéri köszöntése fogadta az érkezőket. Ezt követően a habán udvarok mindennapi életét mutatták be a három napos ünnepségsorozat szervezői, korhű ruhában, a nők fehér főkötőben, egyszerű ruházatban, hosszú munkakötényben, a férfiak széles karimájú “Hutter” süvegben, a lelkészek pedig “Hubmayer” kalapban és palástban.

Az ebédidőben hagyományos népi és habán ételeket szolgáltak föl az udvari kondérok és a belső kemencék körül szorgoskodó szakácsok. Ezt követően lehetőség kínálkozott a helyi gyülekezet korábban használt, anabaptista/habán mintára átalakított imaházának külső megtekintésére, majd a Közép-Európában egyedül álló hajós-skanzen meglátogatására.

Gazdag gyermekprogramok várták délután a legifjabb korosztályt is. Az „Élet vize” és a „Angyal bárányok” című bibliai bábos mesejáték előadására került sor Écsi Gyöngyi felvidéki Hetény község református lelkésznőjének előadásában, melyet a jókedvre derült gyermekek felszabadult kacaja és tapsa követett. Az eseménydús napot esti áhítat zárta Vass Ferenc tokodi lelkipásztor igeszolgálatával.

2015. október 24-én, szombaton délelőtt folytatódott az előzőnapi zenés-énekeslés és gyermekprogram, valamint a kézműves műhelyek, a habán kerámiaműhely, a pékek udvarának működtetése, tejkészítmények előállítása, gyógynövény patika és más mezőgazdasági eszközök készítésének bemutatása a skanzenné vált habán udvarház különböző helyszínein.

Délután az anabaptista hitelődeink küzdelmes életét bemutató “Anabaptista reformátorok nyomában” című vetítettképes előadásra került sor Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia tanára részéről. Ehhez kapcsolódott Vix József testvér bizonyságtétele, aki az ausztriai anabaptista múzeumok építésének egyik kiváló szakembere. Az esti hálaadást Vass Ferenc és Szilágyi Sándor lelkipásztorok vezették.

2015. október 25-én vasárnap délelőtt nagy számban érkeztek érdeklődők a neszmélyi Ana-Baptista/Habán Emléknapok záró alkalmára. A találkozó közösségi alkalmainak helyet biztosító Rétespajta ezen az alkalmon is megtelt érdeklődő hallgatósággal, a környező magyarországi gyülekezetekből épp úgy, mint a határon túlról Ausztriából és a Felvidékről. Az istentisztelet Horváth László teológiai hallgató imádságra buzdító szolgálatával indult.

Az imaközösséget követően a neszmélyi gyülekezet hálaadónapi igehirdetője, Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, kispesti lelkipásztor prédikációja következett “Az öt kenyér két hal” csodájáról és annak mai üzenetéről. Az istentisztelet résztvevői Jézus kenyérszaporító csodájára emlékezve frissen sült lepénykenyeret kaptak ajándékba, amelyen a “hal” szimbóluma is beszédes jelként ott látható. Zárszót és áldást Dóczé Bálint felvidéki (Komárom-Szentpéter) lelkipásztor mondott, aki népes kísérettel érkezett a Duna északi oldaláról.

A három napos alkalom zenei szolgálatának vezetését a Solymosi házaspár, Andrea és Attila, valamint a hozzájuk csatlakozó zenészek és énekesek vállalták föl példamutató szorgalommal. A vasárnap délutáni záró istentiszteletet a tokodi és környékbeli gyülekezetek tagjainak bizonyságtétele, ének-zenei szolgálata és hálaadásra hangoló igei tanítása foglalta keretbe, a “A Krisztus szerinti boldog élet” bibliai alapvetésében.

Köszönet a remélhetőleg hagyományt teremtő ünnepet szervező Neszmélyi Baptista Gyülekezet tagjainak, pásztorának Szilágyi Sándor testvérnek, valamint az “Ana-Baptista/Habán Emléknapok” rendezvénysorozat megálmodójának és fő támogatójának Benkő Ferenc gyülekezetvezetőnek és családjának!
————————————–
RÖVID TÖRTÉNELMI ISMERETTERJESZTŐ:

Mit tudhatunk a Baptistákról, illetve a történelmi előfutáraiknak tekinthető Ana-Baptistákról?

A kétezer éves kereszténység törzsén, a reformáció időszakában jött létre az a bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési mozgalom, melyből a mai baptisták eredeztetik magukat. Magyarországra 1523-ban érkeztek Svájcból és Németországból az első baptista hitelveket valló Ana-Baptista misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.

Kik voltak a reformáció harmadik irányzatát képviselő, radikális szellemi megújulást hirdető Ana-Baptisták?

A reformáció idején a nagy reformátorok Luther, Zwingli, Kálvin is felvetette a “csecsemőkeresztség” bibliailag kérdéses gyakorlatát. A felnőtt “hitvalló keresztség” felvételét azonban már csak az un. “Ana-Baptisták” vállalták föl, amiért kegyetlen üldözést, sőt sok esetben vértanúság várt rájuk. A Svájcból és Németországból Ausztrián és Morvaországon át Magyarországra érkező Ana-Baptista vallásüldözöttek hazánk területén a Felvidéken majd Erdélyben kerestek menedéket.

Kezdetben helytelenül „Ana-Baptistáknak”, vagy „újrakeresztelkedőknek” csúfolták őket. Máskor “új keresztényeknek”, illetve egyik korábbi vezetőjük (Hutter Jakab) neve után “hutteritáknak” is hívták őket. Egyes irányzataik a jeruzsálemi keresztyén ősegyház gyakorlatát követve, szociális egyenlőséget is hirdettek és különböző szakmák szerint tömörülve, közös udvartartásokat hoztak létre. Ezeket a többnyire kézműves mesterséget gyakorló „gazdasági udvarházakat”, a német „haus-haben” szókapcsolat révén a befogadó nemzetek, így a Felvidéken és Erdélyben a magyar lakosság körében is „habán” névvel illették.

Különösen is híresek voltak a fazekas mestereik által előállított, kék-fehér-sárga motívumokkal díszített fajansz készítményeik, melyekkel időnként a fejedelmi udvarok tetszését és pártfogását is megnyerték. A 18. század második felében azonban a habsburg uralkodók erőszakos rekatolizációs célzatú törvényrendeleteinek eredményeként ezek a anabaptista „habán” közösségek Magyarország elhagyására kényszerültek, többségük a tengerentúlon talált új befogadó hazát…

Mit tudhatunk a modernkori Baptisták hitvallásáról?

A Kárpát-medence népei között a 19. század közepén jelent meg ismét a ma ismert, mélyebb bibliai igazságokat hirdető baptista ébredési mozgalom. A baptisták meggyőződéssel hisznek a Szentírás Istentől való ihletettségében. Hiszik és vallják, hogy Isten teremtette a világot, benne a földi életet. Mivel az ember fellázadt Teremtője ellen, élete boldogtalan és kilátástalan lett. Isten azért küldte el egyszülött fiát, Jézus Krisztust, hogy isteni hatalmánál fogva legyőzze ősi ellenségünket, a Sátánt és halálból való feltámadása által örökéletet kínáljon minden elveszett ember számára.

A népegyházi protestáns hittestvéreiktől a baptistákat az különbözteti meg, hogy a hitre képtelen csecsemők megkeresztelését a Szentírással és az ősegyház gyakorlatával összeegyeztethetetlennek tartják és a biblia eredeti üzenetéhez és gyakorlatához visszatérve, a hitüket önként felvállaló felnőtteket – Jézus példáját és parancsát követve – vízbe való teljes alámerítéssel keresztelik meg. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő nevüket is, mivel a “baptista” kifejezés a hitvalló keresztségre, azaz “bemerítő” gyakorlatukra utal.

Az úrvacsorai közösségben is csak az élő hitre jutott, bemerítkezett, és a Krisztus követésében elkötelezett gyülekezeti tagokat részesítik, amit általában havonta egyszer gyakorolnak. Hiszik és vallják, hogy az Istenhez térő, bűneit őszintén megbánó embert Szentlelkével újjászüli, átformálja, betölti és ingyen való kegyelméből, az örök élet ajándékában részesíti.

Világviszonylatban a baptisták, létszámukat tekintve a legnépesebb protestáns irányzattá váltak az elmúlt évszázadok alatt. Legnagyobb lélekszámban a baptisták az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a 110 milliót.

Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

tizenöt − kettő =