A kispesti gyülekezet alapító lelkipásztora Szadán született 1865. november 26-án. Isten hívó szavát 18 éves korában hallotta meg és hitét Budapesten, Meyer Henrik által kiszolgáltatott baptizma (vízbemerítés) által pecsételte meg. Jézus Krisztusnak hűséges követője maradt élete végéig.
Nemcsak ennek a gyülekezetnek volt az alapítója. Legnagyobb érdemének tekinthetjük a független magyar baptista közösség létrehozását (Meyer H. német volt). Udvarnoki András egy társával Hamburgba ment teológiát tanulni. Hazatérve megalapította a Békehírnök című lapot (1895). Ugyan ebben az évben nyitotta meg “a harmadik budapesti gyülekezetet” a Hunyadi utcában (később Nap utca). 1905-ben elérte a felekezet állami elismerését. A budapesti teológiai iskolának első tanára és igazgatója volt (1906). Arra késztették az első világháború veszteségei, hogy gondoskodjon az árvákról (1914) és az idős, magukra maradt emberekről (Baptisták Árvaháza, szeretetházak Kiskőrösön és Hajdúböszörményben). Londonban, a Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance) megalakulásán, 1905-ben népes magyar csoporttal vett részt, tapasztalatairól pedig útleírást adott ki.
Élete során rendkívül sok gyülekezet lelki épülését szolgálta. Több ezer hitvalló fogadta el buzdításait, hogy valamennyi Jézus Krisztus hűséges követője legyen. Írt verseket és prózákat. Gyülekezeti énekeskönyvünkben a 287-ik ének tőle származik. Sokszor emlegetett rendszerező munkája a Népszerű teológia című füzete.
Isten magas korral jutalmazta. Sírja Pécelen, egyházi temetőnkben domborul. Nekrológját utólag hozta a háború után megjelenő Lelki élet (1954. októberi szám, 4-5. old.)