Home > Egyéb > Dr. Tresánszky Vilmos (1901–1955)

tresanszky_vilmosBaptista hívő családban, kilenc gyermek között ő volt a középső. Diósgyőrben, 1901. május 13-ikán született. Korán jutott félárvaságra. Az egykor oly hírneves nehézipari vállalatnál, a diósgyőri vasgyárban dolgozott az édesapja, akit korán elragadott a halál. 14 éves korától a fiú is ugyanott kezdett dolgozni.

17 évesen döntött és Varga Sándor, ottani prédikátor baptizálta. A családból két fiú is a szent szolgálat mellett döntött. Tivadar nevű testvére Amerikában lett prédikátor, és Vilmos a budapesti teológiai szeminárium után követte. 1924-től hat évig tanult Amerikában és tudományos fokozatot ért el. Benyújtotta a disszertációját Pennsylvaniá-ban és azonnal hazautazott. A diplomáját két évvel később, postán küldték utána.

Első szolgálati helye Ócsán volt, ahonnan előbb a pestszentlőrinci (1948), majd a kispesti gyülekezet hívta meg (1949). A teológiai szemináriumban 1941 óta tanított. Házasságát 1942-ben kötötte Udvarnoki Erzsébettel. Felesége csengő hangú, igen jó szoprán szólista volt. A szolgálata örömet és ünnepélyes fényt adott a konferenciákon és a gyülekezetekben. Apósát, az alapító kispesti prédikátort nagyon szerette, tisztelte. Amikor apósa után a teológia küszöbéhez érkezett, meghatódott, mint Mózes a csipkebokor előtt: “Méltatlanságot, a csodálatos isteni kegyelem kiáradását éreztem, sarumat levéve…” – emlékezett később a diákjai előtt élete nagy napjára.

Dr. Tresánszky Vilmos lelkipásztori módszere volt, hogy mély empátiával és barátságos, testvéri modorával nyerjen embereket Jézus Krisztusnak. Soha sem vitatkozott senkivel. A heveskedőket türelmesen hallgatta, amíg rájöttek, hogy mindent lerohanó retorikájukkal nála sokra nem mehetnek. Meghívta lakására vitapartnerét egy kávéra, ahol meghitt körben, a felesége társaságában, talán egy kedves ének és zongoraszó kíséretében időztek kellemesen. A teológiai “tanár úr” időt szakított ilyen beszélgetésekre a diákjaival is. A békés időtöltés különösen akkor zárult imádsággal, amikor a diák összetörten panaszkodott tanárának. Legyen bármilyen a problémája, ő még súlyosabb “vizsgákra” készítette elő. “Ilyenkor majd le a térdekre testvér! Meglátja, nem hagyja el az ÚR az övéit!”

Másutt már ismertetett egyháztörténelmi írása mellett – amit főművének tekinthetünk – kisebb, nagyobb hitbuzgalmi írásokat is készített.: Az áldozat az Írás tükrében (1936). Krisztus személyisége (1937). Ezt a füzetét a világhírű New York-i (Riverside Church) tudós lelkipásztora DR. Harry E. Fosdick hatására (A Mester jelleme) írta. Magyarországon úgy tudják, hogy az amerikai professzor liberális teológus volt, mégis a hittudós írásai hozzájárultak a második világháború utáni ébredéséhez a református egyházban. Írásait sorozatban fordította magyarra Victor János.

Tresánszky Vilmos nagyon váratlanul, 54 éves korában hunyt el szívroham következtében. Életrajzát unokahúga, Udvarnoki Erzsébet írta meg (Szolgatárs, 1998. év végi szám, 22. old.). A prédikátor földi maradványai a kispesti temetőben nyugosznak.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

három + tizenkilenc =